Kedves Látogató!

Az Anonim Elkerülő Művészek és Alkotók magyarországi blogját látod, mely tájékoztatásul szolgál a 12 lépéses felépülési programunkról (az eredeti angol nyelvű programról itt olvashatsz).

Ha szeretnél felépülni a kreativitásod blokkoltságából és kibontakoztatni a tehetségedet, akkor olvass tovább, és ha felkeltette a program az érdeklődésedet, akkor érdemes feliratkoznod az anonim levelezőlistánkra, melyre a felvételt az arts12hungary @ gmail.com e-mail címre írt levéllel kérheted (a levelezőlista címe: arts12hungary @ googlegroups.com).

A tagságnak egyetlen feltétele a vágy kreativitásunk kibontakoztatására. További információt a fenti e-mail címen kérhetsz, illetve, ha szóban könnyebb, akkor hívj minket bátran és elmondjuk, amire kíváncsi vagy: Dóra, 06 30 735 7313.

Ahogyan más Tizenkét Lépéses Csoportok (pl. AA, NA, Al-Anon, GA, ACA, CODA), mi is tartunk gyűléseket 2013. január óta.

Szeretettel várunk az A.R.T.S. Gyűlésen pénteken a Harmónia Klubban (Budapest 8. kerület, Leonardo da Vinci köz) 5-től 6 óráig! Mivel mostanában nem minden héten tartunk gyűlést, arra kérünk, érdeklődj telefonon vagy levélben a legközelebbi alkalomról. Köszönjük!
Csak bátran!


Nagyobb térképre váltás

Ezen az oldalon megtalálod az A.R.T.S. irodalmait, köztük a Szennyeslistát, ami a közös jellemvonásainkat tartalmazza; az 5 perc - Éltesd! és a P.L.A.N. Hosszútávú Terv Most programot, melyek az A.R.T.S. specialitásai; a Tizenkét Lépést, és Tizenkét Hagyományt, ami közös minden más Tizenkét Lépéses Programmal, és az A.R.T.S. Ígéreteket.

Kreatív 5 perc/24 órát kívánunk, és reméljük, hogy mielőbb találkozunk, hogy segítsük egymást a kibontakozásban!
Működik, ha működtetjük.

Mi az A.R.T.S. Anonymous?

Az A.R.T.S. 1984. november 5-én jött létre. Mára A.R.T.S.-szekciók működnek szerte az Egyesült Államokban és Európában, továbbá összejöveteleket tartanak kelet-Kanadában és észak-Mexikóban, valamint Ausztráliában. A.R.T.S.-szekciót helyi alkotók hoznak létre, akik heti rendszerességgel találkoznak kizárólag azért, hogy bátorítsák egymást alkotó szellemük kibontakoztatásában és táplálják ezt a szellemet másokban nemre, korra, bőrszínre, vallásra vagy kultúrára való tekintet nélkül. „A tagság egyedüli feltétele, hogy vágyjunk a kreatív alkotó készségünk kiteljesedésére és a tehetségünk kibontakoztatására” - mondja az A.R.T.S.- irodalom bevezető része. A tagok örömüket lelik a saját és mások alkotókészségében, öltsön az bármilyen formát. Lehet tánc, zene, írásbeliség, vizuális művészetek, költészet, színjátszás...stb.

Az A.R.T.S.-összejövetelek egyik központi kérdése az eredmények jelentőségének csökkentése – ehelyett a mű elkészítésén és a végeredmény elengedésén van a fókusz. Erre azért van szükség, mert a művészeti tevékenységhez kapcsolódó hírnév, vagyon vagy a kritikusok elismerésének mérlegelése gyakran erőteljesen blokkolja az alkotó folyamat szabad áramlását. Az A.R.T.S. tagok nem fókuszálnak közvetlenül a „pénzre, vagyonra vagy elismerésre”. A siker számukra azt jelenti, hogy valami olyat tesznek nap mint nap, ami táplálja a kreativitásukat.

Az A.R.T.S. tagjai nem részesítik egymást kritikában és nem adnak egymásnak tanácsot, még akkor sem, ha a tényleges alkotásaikat megosztják egymással, amire havi egy összejövetelen kerül sor. Bár ott lehet kérni visszajelzést, de ezek a visszajelzések inkább arról szólnak, hogy hogyan hatott az adott mű a szemlélő elméjére és szívére, nem pedig arról, hogy hogyan kéne változtatni a művön ahhoz, hogy az elnyerje valaki tetszését.

Az A.R.T.S. kereteként egy Tizenkét Lépéses spirituális út szolgál, mely segít felismerni és nyitottá válni az életünk minden aspektusára – legyen az pozitív, vagy negatív. A Tizenkét Lépés és a Tizenkét Hagyomány segítségével ráébredünk legmélyebb erkölcsi ítéleteinkre és igazságainkra, és eltávolítjuk az inspirációnkat és kreativitásunkat gátló akadályokat.

Az A.R.T.S. kezdete

Amikor 1984. novemberében az A.R.T.S. elindult, a tagok még nem tudták megnevezni mi az a probléma, ami közös bennük; egyedül azt tudták, hogy az a „valami” gátolja őket az alkotókészségük megélésében. Úgy érezték, hogy perverz módon arra vannak ítélve, hogy, halva született csecsemőként hordozzák magukban némán az adottságaikat a sírig, soha meg nem engedve maguknak, hogy a bennük rejlő alkotó folyamat a maga teljességében kifejeződhessen. Tudták, hogy sok irracionális félelem és hiedelem blokkolja a kreativitásukat. De vajon milyen félelmek és hiedelmek? És honnan eredtek ezek? Mi a neve annak a „valaminek”, ami ilyen mély fájdalmat vált ki? Életük minden területén gátoltak és elkerülőek voltak. Úgy tűnt, hogy a Kreatív Blokk inkább csak része a problémának – inkább tünete, mint kiváltó oka.

Az első A.R.T.S.-irodalom New York városából származik, és ebben a tagok az őket jellemző elkerülési problémát szindrómának hívták anélkül, hogy tudtak volna a „elkerülés” és a „szindróma” szavak egészségtudományi jelentéséről. Az ezt követő A.R.T.S.-irodalmak Bostonban és Los Angelesben íródtak, és szintén az elkerülésre fókuszáltak. Az egyik irodalom szavakban festette le a kényszeresen elkerülő alkotó viselkedésének kegyetlen természetét, a másik pedig felsorolta, hogy milyen különböző módokon tudja elkerülni az alkotó, hogy a művészetén dolgozzon.

Tizenöt évvel később Abigail B. az A.R.T.S. megalapítója, miközben a Harvard Guide to Psychiatry (Harward-i Pszichiátriai Útmutató) c. könyvet olvasta, felfedezte, hogy létezik egy reaktív-reagáló személyiségzavar, amit az orvostudomány ténylegesen „Elkerülőnek” hív, és hogy az elkerülésre jellemző tünetek csoportját együtt valóban „Szindrómának” nevezik!

Továbbá pedig erre a szindrómára jellemző, hogy az érintettek fóbiásan félnek minden olyan szituációtól, ahol látható célpontjaivá válhatnak az elutasításnak, árulásnak, kritikának, üldöztetésnek, vagy sérülésnek. Ezek a figylemeztető félelmek arra késztetik az elkerülő személyiséget, hogy kerüljék a kockázatot az életük több területén is – nem csak az alkotásban. Húsz évvel az A.R.T.S. elindulása után a tagok a rendellenes viselkedésüket „Elkerülő Szindrómának” nevezik.